A Blackheath-ház szabályai: Evelyn Hardcastle-t este tizenegykor meg fogják ölni. Nyolc nap alatt nyolc különböző szemtanú bőrébe bújhatsz. Csak akkor engedünk szabadon, ha elárulod nekünk a gyilkos nevét. Érthető? Akkor kezdjük!
Evelyn Hardcastle meg fog halni. És minden egyes nap meg fog halni, amíg Aiden Bishop nem nevezi meg a gyilkosát, és nem töri meg az átkot. Ám valahányszor új nap kezdődik, Aiden egy másik szemtanú testében ébred. A gazdatestek között pedig lesznek segítőkészek, és olyanok is, akik csak annyit segítenek, amennyit feltétlenül szükséges. Az év legeredetibb bemutatkozó regénye kivételes fantáziával fűzi össze a történetszálakat, és az olvasót egészen az utolsó oldalakig bizonytalanságban tartja.
Stuart Turton Evelyn Hardcastle hét halála című könyve megkapta a 2018-as Costa-díjat a legjobb brit bemutatkozó regény kategóriában, a Books Are My Bag a legjobb bemutatkozó regénynek, míg a NetGalley UK 2018 legjobb regényének választotta, valamint felkerült a Specsavers Nemzeti Könyvdíj legjobb új szerzőinek rövidlistájára. A Waterstones 2018 októberében a hónap legjobb könyvének választotta.
Evelyn Hardcastle meg fog halni. És minden egyes nap meg fog halni, amíg Aiden Bishop nem nevezi meg a gyilkosát, és nem töri meg az átkot. Ám valahányszor új nap kezdődik, Aiden egy másik szemtanú testében ébred. A gazdatestek között pedig lesznek segítőkészek, és olyanok is, akik csak annyit segítenek, amennyit feltétlenül szükséges. Az év legeredetibb bemutatkozó regénye kivételes fantáziával fűzi össze a történetszálakat, és az olvasót egészen az utolsó oldalakig bizonytalanságban tartja.
Stuart Turton Evelyn Hardcastle hét halála című könyve megkapta a 2018-as Costa-díjat a legjobb brit bemutatkozó regény kategóriában, a Books Are My Bag a legjobb bemutatkozó regénynek, míg a NetGalley UK 2018 legjobb regényének választotta, valamint felkerült a Specsavers Nemzeti Könyvdíj legjobb új szerzőinek rövidlistájára. A Waterstones 2018 októberében a hónap legjobb könyvének választotta.
Mikor megláttam a Mini Könyvklub aktuális listáját, ez volt az a könyv, amiben nem voltam biztos, hogy tényleg akarom-e.
Aztán szembejött egy hozzászólás, amiben felhozták, hogy Agatha Christie találkozása a Quantum Leappel, és elkezdte befészkelni magát a fejembe. Annyira, hogy tekintettel a könyvtári nyitva-tartás esetleges bizonytalanságaira, év elején hirtelen felindulásból meg is rendeltem.
És alapvetően nem bántam meg, néhány év múlva simán megér egy újraolvasást - lehetőleg egy koncentráltabb állapotban.
Most nem a legjobb időben olvastam, nehezen tudtam koncentrálni rá - például megoldani esélyem sem volt...
Itt még jól is jön a fülszöveg felvezetése - olyannyira in medias res és pörgéssel kezdünk, hogy még a néhány alapinformáció birtokában is csak kapkodtam a fejem.
Az alaphelyzetre, a szereplőkre gyorsan sikerült ráérezni, és onnantól vitt magával.
A környezet hangulatos, kissé komor, simán lehetne rá egy gothic horrort is írni. A karakterek változatosak, mindenkinek megvan a maga titka és motivációja, így nagyon izgalmas minden nap egy új szeletet felderíteni. Persze voltak gazdatestek, akiket leginkább péklapáttal kínáltam volna meg.
Ahogy teltek az oldalak, és tisztult a kép, úgy nőtt persze a kíváncsiságom is, hogy mi lehet az egész mögött. Az elején azt is el tudtam volna képzelni, hogy az ötlet csak egy játék alapja - mint valami extrém szabadulószobás kihívás -, de ahogy haladunk a történetben, egyre gyanúsabb, hogy ez bizony sokkal komolyabb ügy. De akkor mi?
A lezárás nekem kicsit gyors volt, és még utólag sem tudom, mennyire vagyok vele elégedett - elég kifacsart ötlet, és kétlem, hogy a valóságban működne, másképp viszont elég céltalan...
A háttérrel kapcsolatos hümmögéseimen kívül viszont nagyon élveztem, egy szórakoztató, összetett, gondolkodásra késztető könyv, és maximálisan ajánlható azoknak, akik szeretik a jó krimit, és azt sem bánják, ha kicsit meg van bolondítva...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése