Josie Silver: Lydia ​Bird két élete

 

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„A ​szeretteink – és azok, akiket elveszítünk – megváltoztatnak bennünket. Soha nem azok vagyunk a történet elején, mint akik a végén leszünk.” – Jodi Picoult
Két élet. Két szerelem. Egy lehetetlen választás.
Az Egy decemberi nap című #1 New York Times bestseller és Reese Witherspoon könyvklubba választott regény szerzőjétől…
Lydia újra és újra belép saját múltja kapuján, és azt teszi, ami lehetetlennek hangzik: egyszerre két életet él. De érzelmileg igénybe vevő visszatérnie oda, ahol Freddie még él, ahol Freddie-é Lydia szíve. Mert az új életben felbukkan valaki, aki azt szeretné, hogy Lydia maradjon vele.
Mi lett volna, ha? – sokszor tesszük fel magunknak a kérdést életünk fordulópontjaihoz érve. Ennek ered nyomába Josie Silver új, lehengerlő szerelmi története, amelyből sugárzik a tőle megszokott emberszeretet és lelemény. Mi történik, ha egy fiatal nő csodás módon betekintést nyer abba, milyen lesz az élete, ha minden másként alakul?
Lydia és Freddie immár több mint tíz éve elválaszthatatlanok – Lydia úgy érzi, kettejük szerelme elpusztíthatatlan, de téved.
Lydia huszonnyolcadik születésnapján Freddie autóbalesetben meghal, de aztán történik valami megmagyarázhatatlan, Lydia és Freddie közös élete új esélyt kap.

(Enyhe spoilert tartalmazhat)

Ez is olyan könyv, amit a Mini Könyvkub nélkül valószínűleg sosem olvasok el, sőt talán a látóterembe sem kerül. Mondjuk, attól tartok, ért már nagyobb veszteség... No, nem volt ez rossz, csak nekem túl csajos, és néha sok volt a rinya...

Lydia elveszíti a vőlegényét, és ezt nem nagyon tudja feldolgozni. Valahol megértem én a rinyát, valószínűleg én is a padlóra kerülnék... És nem biztos, hogy okosabb lennék... Csak hallgatni nem mindig van türelmem.

És "csoda" történik, az altatója hatására ellátogathat egy olyan életbe, ahol Freddie nem hal meg, és még mindig az esküvőre készülnek. Azt hiszem, ez is sok embert megkísértene...

Ahogy telik az idő, a két idővonal szétválik. És azt hiszem, itt jött a másik problémám. Mert így a gyász feldolgozása mellett a másik téma az lesz, hogy apró változások továbbhullámzanak, és ahogy ezen változások szaporodnak, megint jön a van-e tökéletes élet, és hogy túl lehet-e lépni a rossz dolgokon, vagy túlságosan a személyünk részévé válik, és már csak velük tudunk élni. Hogy ha a rossz dolgok eltörléséért mások "fizetnek", akkor megérheti-e mással megfizettetni?

Ez pedig túlságosan emlékeztet az Éjfél könyvtár témájára... ami sokkal jobban tetszett. 

Ha valaki éppen elvesztett valakit, akkor ez a könyv talán segíthet egy kicsit, mindenki másnak akkor már Haig könyvét ajánlanám inkább...

Matt Haig: Éjfél ​Könyvtár

 

Nora Seed eddigi élete rossz döntések és megbánások sorozata. Úgy érzi, mindenkinek csalódást okozott, önmagát is beleértve. Amikor azonban az Éjfél Könyvtárban találja magát, esélyt kap arra, hogy rendbe hozzon mindent.

Az Éjfél Könyvtárban lévő könyveket kinyitva megtapasztalja, hogyan alakult volna az élete, ha más döntéseket hoz, így egy régi barátja segítségével nekiáll megkeresni a számára tökéletes életet. A dolgok azonban nem mindig úgy alakulnak, ahogy arra számít, és a választásai hamarosan életveszélybe sodorják.

Mielőtt kifut az időből, választ kell találnia a legfontosabb kérdésre: hogyan tudná a lehető legjobban élni az életét?

Első meglepetés: Ezt a könyvet nekem ajánlották :O (Jó, nem személyesen, de hogy minden egészségügyi dolgozónak... so cute. Ezek azok az idők, azt hiszem, amikor ez meglepően jól tud esni.)

Második meglepetés: ez nem fantasy! (Jó ég tudja, honnan szedtem, hogy az lesz, mikor nem is a Gabo Sff adja ki, de hát történnek ilyenek...)

Harmadik meglepetés: utóbbi ellenére egészen tetszett. Már miután túltettem magam a meglepetésen, és át tudtam hangolódni egy másfajta stílusra.

Nora Seed öngyilkos akar lenni, de a halál és az élet között félúton egy különös könyvtárban találja magát. Ahol ott van az összes lehetséges élete, minden döntése mentén, és csak választania kell egyet, az övé lehet.

Most őszintén, ki nem gondolt már arra, hogy mi lett volna, ha...? Én mondjuk viszonylag hamar arra jutottam, hogy az adott tapasztalatommal és helyzetben az az én döntésem; és hogy az aktuális agyammal és tapasztalatommal mit tennék, az nagyon más kérdés, mint a mi-lett-volna - nekem. Ettől független, persze, nekem is eszembe jutott. Kinek nem?

Mert néha könnyű arra gondolni, hogy bezzeg, ha akkor... Akkor most... És könnyebb lenne, jobb lenne, bármi lenne, mint amivel most kell megküzdeni. 

Spoiler: hajlok arra, hogy a könyvvel értsek egyet, miszerint minden életnek és választásnak megvan a maga előnye, és ára. Néha nekünk, néha másnak. A szomszédnak vagy kissrácnak. De amiben éppen benne vagy, azt úgysem látod át. Nemhogy a választásokat egymás mellett.

Spoiler: legjobban az tetszett amúgy, amikor az elvileg csodás, családos életéből is kidobódik. Mert más elérni valamit, és más belecsöppenni. Hogy nem lehet kihagyni az utat, ami a célig vezet. Lehet, hogy néha épp az a lényeg.

Szóval összességében kellemes csalódás volt, noha nem egy világmegváltó élmény, de kellemesen el lehet lenni vele. És talán segít kicsit, hogy jobban érezzük magunkat ott, ahol éppen vagyunk, azzal, akik vagyunk. Hátha mégis így a legjobb.