2066 – Philadelphia.
Themisz, a titokzatos szuperszámítógép mindent lát, még a jövőt is. Kiszámítja, hogyan boldogulhat legjobban az emberiség.
Digitális jósok súgják meg a jövőt, ám az egyikük meghal, miközben Jarrednek, a zsoldosnak egy döbbenetes üzenetet mutat.
Vajon rendszerhiba vagy valóban a jövőt fedi fel?
Az események láncreakcióként követik egymást.
Rejtélyes szervezet lendül mozgásba, hogy a virtuális térbe börtönözött, testetlen hacker segítségével megfejtse a Themisz titkait. A meghasonlott zsoldos döntésre kényszerül véres állandóság és küzdelmes változás között. Yolanda, a reflektorokhoz szokott riporternő szembesül a kíméletlen valósággal. Vajon él a csábító ajánlattal? Engedi, hogy maga a jövő költözzön be saját húsába és csontjába? Victor, a cég vezérigazgatója is nyomozásba kezd, hogy olyan sötét titkot fedjen fel, amitől még őt is óvják.
Mi valójában a rejtélyes Themisz?
Harc kezdődik a valóságban és a kibertérben egyaránt.
Már nem csak Themisz a tét, hanem a szabadság.
Vajon a test vagy az elme szabadsága fontosabb?
Ez is egy olyan könyv, amit a Mini Könyvklub nélkül valószínűleg sosem olvasok el, mert mindig lett volna olyan könyv, ami betolakodik elé - az SFF listákon is bőven van olyan mű, amiről a figyeltjeim jobbakat írtak.
Amúgy nem is volt rossz, bár a kedvencem nem lesz.
Ami így utólag a legjobban zavar benne, az a borítón szereplő Borzongatóan eredeti felirat, meg hogy az értékelésekben is feljön ez az aspektus.
Hát, már az MI-k, a jövő meghatározása és ennek problémái, vagy az állandó megfigyelés kérdése sem új felvetés. A másik fő vonal, a cégek és beültetések (úgy is mint cyberpunk), meg olyan szinten lerágott csont, hogy szavakat sem találok rá (a Neurománc ugye velem egyidős...), az eredeti meg mehhh...
A másik nagy problémám a szereplők voltak. Annyira nem éreztem, hogy élnének, mintha csak papírmasé figurák meneteltek volna a lapokon. A legjobban még Delphoi-val rezonáltam az elején, de utána őt is erős túlzásnak éreztem. Plusz valószínűleg az is sokat levont nálam az élvezhetőségi faktorból, hogy nagyon hamar leesett, hova is fog az ő szála kifutni... gondolom, ennek valami katartikus meglepetésnek kellett volna lennie (?)
Mindennek ellenére alapvetően azért jól elvoltam vele. A karakterek, ha kissé laposak is, de elmozgatják a történetet. A témák ugyan közel se újszerűek, de aktuálisak, és egész korrekten össze lettek pakolva. A szöveg jól olvasható, gördülékeny, de nem ék egyszerű, és viszonylag kevés hibát szúrtam ki.
Plusz, ha ettől esetleg jó néhány, más területek felől érkező olvasó rá tud döbbenni, hogy ezek SF-es/ cyberpunk-os témák érdekesek és aktuálisak tudnak lenni, akkor simán jöhetnek ilyen könyvek. A szerzőben pedig (nem egyedül) látok potenciált, szóval ha lesz még könyve, valószínűleg kap még esélyt, kíváncsi lennék, hova fejlődik majd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése