2019. június 29., szombat

John Boyne: A ​csíkos pizsamás fiú


A megrázó történet egy kilencéves kisfiúról szól, akinek édesapja egy náci haláltábor vezetője, s ezért a család a tábor mellé költözik. Az unatkozó, magányos Bruno egyszer csak felfedező útra indul a hosszú és magas kerítés mentén…









Annak idején szemeztem már a könyvvel, mikor az ifjúsági könyvek között nézelődtem, de eddig valahogy mindig elkerültük egymást. Most a Mini Könyvklub miatt tettem vele egy próbát.
Hát, nehezen tudok zöld ágra vergődni vele.

Az ötletet még mindig érdekesnek tartom: egy német tiszt kisfiának szemszögéből a háború, és a haláltáborok... Lenne benne potenciál.
Mégis, valahogy nem ütött igazán nagyot. Bruno kicsit túl egyszerű szerintem kilencévesnek. Azt még el tudom képzelni, hogy ne sokat tudjanak az akkori gyerekek az egészről - befolyásos családnak tűntek, valószínűleg feccöltek energiát abba, hogy a gyerekeket megóvják, kvázi burokban tartsák. De a mindennapi életben is sokkal kisebbnek és sutábbnak tűnik...
És annyi minden csak utalás szintjén jelenik meg, hogy néha én is csak gondolkodok, mi lehet mögötte, vajon mennyi jön le egy gyereknek, aki elméletileg a célcsoport? Például szerintetek akkor most az anyuka félrelépett az idegesítő kis tiszttel?
Talán ezek miatt nem nagyon tudtam bevonódni sem a történetbe... És hiába akart drámát meg ütős véget, és hiába nem számítottam rá, nem volt akkora dobás...

Összességében nem olyan rossz könyv, de közel sem ad annyit, mint amennyit ígér. Én is csak arra tudok gondolni, hogy ha már ez a téma, és ifjúsági irodalom, hát a Számláld meg a csillagokat szerintem sokkal jobb volt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése