2017. július 31., hétfő

Naomi Novik: Rengeteg

Vigyázat, cselekményleírást tartalmaz!

Agnyeska szereti csendes faluját a völgyben, az erdőket és a csillogó folyót. Kis világának peremén túl azonban a gonosz varázslattól sötétlő Rengeteg burjánzik, melynek árnyéka a lány életére is rávetül.

Népét egy szigorú varázsló oltalmazza a Rengeteg hatalmától, a Sárkányként ismert mágus azonban szörnyű árat követel a segítségéért: tízévente egy hajadont. Ahogy közeleg a kiválasztás ideje, Agnyeska félelme egyre nő, mert tudja, hogy legjobb barátnőjére, a szépséges és bátor Kasjára fog esni a Sárkány választása, és senki sem mentheti meg a rá váró rettenetes sorstól.

Amikor azonban a Sárkány eljön, nem Kasja lesz az, akit elragad.

„A Rengetegben minden megvan, amit Novik írásaiban szeretek, és ráadásnak némi óvilági mágia és a sötét tündérmesék zamata.” Patrick Rothfuss, A szél neve szerzője


„Vad, pezsdítő és mélyen, sötéten mágikus. Azonnal a klasszikusok közt a helye.” Lev Grossman, A varázslók szerzője


(Elöljáróban:már újraolvasás a Mini-könyvklub keretében. Kb. fél éve már olvastam, és nekem nagyon tetszett :) csak nehéz róla írnom, mert nem nagyon tudom megfogalmazni a kavargó gondolatokat. Viszont nem emlékszem a YA (young adult) címkéjére, és nem is az - szerintem.
Ha már mindenképp valamit aggatni akarunk rá, akkor is talán inkább NA (new adult), emlékeim szerint az tartozik inkább a 20 év körüli korosztályhoz, aminek inkább reálisnak érzem; illetve az szól a családtól és az otthontól való elszakadásról, a saját életről, a felelősség vállalásáról.)

Engem megérintett Agnyeska története. Ezé a kissé szeles lányé, aki szereti a völgyét, az otthonát, a családját, és egy egyszerű életre készül, ami meg is felelne számára - egyedül barátnője elvesztése fáj(na) neki.
Ehhez képest a Sárkány őt választja a kiszemelt lány helyett, mivel kiderül, neki is van varázsereje. Utólag visszanézve vannak is erre utaló jelek, de hát kinek jutna eszébe ugyebár. Az elődeivel ellentétben ő egyáltalán nem készült a feladatra, hiszen a férfi eddig teljesen más típusú lányokat vitt el - így hirtelen a sokk, a harag és a tehetetlenség uralkodik el rajta.
Ráadásul nem elég az új környezet, még a mágia művészetét is el kell sajátítania. Ami nem megy könnyen, hiszen a Sárkány szögletes, hideg igéire sehogy sem tud ráhangolódni.
Pedig a tudásra mindig szükség van, hiszen a Rengeteg folyamatosan fenyegeti a völgyet, a gonoszság, a rontás mindig új falatot szeretne kiharapni magának.

Lehet, hogy én gondolkodom túl, de az az érzésem, hogy rejtetten igen sok mindenről szól, és rengeteg szimbolikus rétege van - és gyanítom még az újraolvasás is kevés volt az összes felfedezéséhez.
Hogy miről szólt számomra a könyv?
Egyrészt az elszakadásról. A családtól, az otthontól, a gyermekkortól. Amin végül is mindannyian átesünk, így, vagy úgy.
A felnőtté válásról, a felelősség felvállalásáról, hogy hogyan növünk fel a feladatokhoz - mert előbb-utóbb muszáj lesz, bármennyire is nem szeretnénk. (Valahol A varázslók is érintette ezeket a témaköröket, csak ott valahogy kevésbé hatott meg...)
Az egész Agnyeska-Szarkan kapcsolatot, és a varázsláshoz való hozzáállásukat is szimbolikusnak érzem, részben a női-férfi, részben a logikus-ösztönös vonal mentén (varázslás szempontjából olyanok, mint a klasszikus szerepjátékos varázsló-mágus szembeállítás, csak egyik rendszerben sem tudjuk meg, mi lenne, ha egyesíteni tudnánk őket :D)
A Rengeteg szimbolikus rétegeit meg talán az életben nem fogom megfejteni... (bár lehet, hogy csak túldimenzionálom az egészet :) ). Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a Rengeteg végül is csak az emberekben eredetileg is ott bujkáló haragot, fájdalmat, irigységet vagy szégyent serkenti burjánzásra. Hogy mi lehet a vége, ha nem tudunk megbocsátani, vagy felejteni, és a harag és keserűség hogy fonhat be mindent, és hogy lehet hatással mindenre a környezetünkben.

Nekem mindenesetre nagyon tetszett a könyv, másodjára is, sőt élveztem, hogy most már olyan apróságokra is tudtam figyelni, amire először nem volt türelmem.
Nem kizárt, hogy egyszer, bár már jóval később, talán harmadjára is előveszem. (Bár ifjúáginak akkor sem tartom...)




(És néhány apróbb gondolat, de ezek már spoileresek, csak saját felelősségre olvass tovább!)
- sokan szidták a városban játszódó részeket. Hazudnék ha azt mondanám, nekem ezek voltak a kedvenceim, de szerintem kellett. A teljes képhez. Hogy lássuk, pl. Marek herceg mitől lett olyan, amilyen. 
- újraolvasva hihetetlen hogy Agnyeskáék gyakorlatilag "végigpettingelték" az egész könyvet :D Annyira ott volt, hogy összejöjjenek a végére - hát még a sárkány levelét is csak simizte ^^ Ha ezt összerakjuk azzal, hogy mindjárt vége a világnak, hát muszáj volt egymásra mászniuk :)) (viszont az írónő tényleg megtanulhatna jobb szex-jelenetet írni...)
- és kicsit lehetne részletesebb a lezárás... Rendben, a lényeget megkapjuk, megtudjuk, hogyan és miért lett a Rengeteg és az ő királynője - de ilyen felvezetés után nekem ez egy kicsit kevés volt :( Mintha a végére elfogyott volna a lendület, és csak le akartak volna rázni...

2 megjegyzés:

  1. A kavargó gondolatokkal én is így vagyok, annyira nem tudtam átadni a bejegyzésemben, amit akartam, utólag kb. újraírnám az egészet :D

    A szimbolikus gondolataiddal teljesen egyetértek, nem gondoltad túl szerintem.

    A petting nekem első olvasásra is lejött :D :D A szexes résznél nekem határozottan az az érzésem volt, hogy az nem is volt benne, hanem utólag írta hozzá, mert mondták neki, hogy kell. Nem kellett, jó lett volna nélküle is!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy nem csak én érzem így, és hogy voltunk azért páran olyanok is, akiknek tetszett :)

      Én is csak most jöttem rá, hogy milyen alapvető dolgokat hagytam ki, pl mindenképp akartam írni Agnyeska és Kasja barátságáról, ami nekem nagyon tetszett. Egyrészt mert igazi volt, másrészt hogy emellett sem tökéletes, pl volt hogy irigykedtek vagy haragudtak egymásra... de egyrészt meg tudták beszélni, a másik meg, ami tetszett, hogy nem pasik miatt :)

      A szex szerintem kikerülhetetlen volt, végül is egész könyvön keresztül kerülgették egymást, csak ilyen-olyan okból egyik sem lépett csakazértsem. De ha nem biztos, hogy megéred a reggelt, az az ilyen aggályokat vagy épp a büszkeséget simán felülírja. Az más kérdés, hogy szerintem sem az volt a legjobb jelenet a könyvben, és ha nem sikerült jól megírni, inkább intézték volna el egy utalással...

      Törlés